Az 1949. évi Genfi Egyezmények

A genfi, 1949. évi nemzetközi jogi konferencia megrendezését a II. világháborúban elkövetett természet és emberi jogok elleni bűncselekmények tették szükségessé. Még 1945-ben, Harry S. Truman amerikai elnök beszélt újra a kodifikációról, s híressé vált Truman nyilatkozatában először említette a tenger természeti kincseit és a kontinentális talapzatot, s ebben a tengeri altalaj hasznosíthatóságát. Ezen felül kifejezetten

Az 1930. évi hágai konferencia kísérlete

Hágában 1930-ban került sor nemzetközi konferenciára, melyen a három jogterületet kívántak szabályozni: az állampolgárságot, államok felelősségét és területi vizek kérdését. Tengerjog szempontjából olyan fontos kérdések kerültek napirendre, mint az államok joghatósága a parti tengeren és a tengerfenéken, szabályozás tárgyát képezte még a hajózás szabadsága és az áthaladási jog. A konferencián 47 állam vett részt, a

A jelenleg hatályos tengerjoggal kapcsolatos egyezmények

Tényleges, átfogó kodifikáció nem született a XX. századig, csupán a tengerjog egyes részterületeit, ezen belül a hajózás egyes kérdéseit szabályozták. Átfogó szabályozásként a tenger használatában érdekelt hatalmak a szokásjogot tekintették irányadónak, a különböző részletszabályozásokkal kiegészítve. A jogi kodifikációt kezdetben nem-kormányzati szervek és testületek végezték, mint például a Nemzetközi Tengerészeti Bizottság (Comité Maritime International – CMI),

További szabályozások és kísérletek

Az ipari forradalom megjelenésével egyre erősödtek a különböző tengeri és hajózási kodifikációs kísérletek. Rendezték nemzetközi szinten a hajózás biztonságát, a hajók megkülönböztetését, a kommunikációjukat és az egészségügyi kritériumokat is. A korban Nagy Britannia volt a domináns nagyhatalom, ami a különböző kodifikációkban és kodifikációs kísérletekben is megmutatkozik. [1] A XIX. században megnőtt a tengereket járó hajók

Az 1856–os Párizsi Szerződés

A párizsi szerződést 1856. március 30-án írta alá Franciaország, Nagy-Britannia, az Oszmán Birodalom, Szardínia és az Orosz Birodalom. A békeszerződés a krimi háború lezárásaként született, melyben az oszmánok hadat üzentek az oroszoknak, mert különböző szárazföldi területeket követeltek maguknak, továbbá magukhoz akarták vonni a Fekete-tengert és annak teljes közlekedési és gazdasági felügyeletét. A törökök hatalmas területeket