Uvala Žrnovska Banja, Korčula

Reggel még Vis városában ébredtünk, eldobtuk a köteleket és útnak indultunk a tengernek. Kicsit céltalanul kezdtük meg reggel 6-kor az utat, tervben volt Hvar, a Paklinski Szigetek, illetve az egy évvel azelőtti célpontunk is, Vela Luka. Az öbölből kiérve már körvonalazódott bennünk az elhatározás, hogy akkor menjünk délnek, mi baj lehet belőle. A reggeli kávé

Žirje szigete

Šibeniktől légvonalban 21 km-re délnyugatra, Dalmácia középső részén fekszik. A sziget területe 15,08 km2, hossza 12 km, melynek nagy része mészkőből áll. A Kapić 131 méterével Zirje legmagasabbik pontja, melyen egy történelem előtti erődített település falai találhatók. A Vela glava nevű magaslatot középkori vár romjai uralják. Zirjén két bizánci eredetű erőd is található, az egyik

Vis sziget

Splitről nyugatra, mintegy 44 kmre fekszik a szárazföldtől Vis szigete. Éghajlata enyhe, az évi középhőmérséklet +16 °C. Növényzete változatos, a pálmák, a kaktuszok, az agávék és más délszaki növények vadon teremnek. Első lakói az illírek és a görög pelaszgok voltak. Első települését i.e. 380 –ban alapították Issza néven. Julius Caesar és Pompeius közötti háborúk során

Levranka szigete

Levranka szigete egy kis sziget a Kornati szigetvilágban. Kétoldalán csodálatos öblökkel, melyekben csak horgonyozni tudunk. Mindkettőben érdemes már az öböl közepén horgonyt vetnünk, mert a talaj csak ott tart és a hajó farával a sziklák felé tolatni. A szikláktól körülbelül 6-10 méter távolságban biztonságos és ügyeljünk arra, hogy a hajó farát rögzítsük a partmenti kövekhez.

Delfinek az Adrián

Érdekes kérdés az adriai delfinek helyzete. Hiszen Horvátország rengeteg tengeri természetvédelmi övezettel, parkkal rendelkezik, ahol előfordulhattak volna korábban, gondolva itt a Kornátokra, Mjet Nemzeti Parkra, vagy a Brijuni szigetekre. 1970 –től a halászat miatt kifejezetten ellenségesen tekintettek ezekre a tengeri emlősökre és irtották őket. Azt tartották, hogy a halászható halállományt megtizedelik, emiatt volt betudható a