Primošten

Primošten
(Forrás: expedia.com)

Pár éve, szintén barátokkal töltött kirándulás alkalmával hajóztunk be Primoštenbe. Már egyszer a szárazföldről láttam a városkát, ami már úgy is mesébe illő volt, de a behajózva is gyönyörű, hiszen az öbölhöz közeledve a tenger fölé emelkedő óváros fogadott a templomtoronnyal.

Primošten strandja a hajóról
(Forrás: AdriaBreeze.com)

Kalandoztunk a belvárosban, kisebb-nagyobb Konobákat kerestünk fel. A domb tetején pedig felfedeztük a Szent György plébániatemplomot, melynek udvarán a temető terül el és ahonnan csodás a kilátás, Zirje és Kakan szigete felé.

Primošten a strandról
(Forrás: AdriaBreeze.com)

Területét már az i. e. 7. században is lakott volt és fontos kereskedelmi és katonai központnak számított. A község területén éltek a történelem során illírek, görögök és szlávok is.

Primošten főtere
(Forrás: AdriaBreeze.com)

A 15. századig folyamatos török támadások érték a környéket, ezért a száztad végétőla környező települések lakossága fosztogatások elől a közeli kis Gola Glava (Caput Cista) szigetre menekült, ahol megalapították új településüket Primoštent.

Kis utcák, kis Konobák
(Forrás: AdriaBreeze.com)

Az évek során volt velencei, Habsburg, illetve Napóleon uralma alatt is, majd az I. Világháború után Jugoszlávia, majd Horvátország része lett.

Kilátás a temetőből
(Forrás: AdriaBreeze.com)

Napjainkban a lakosság a turizmus mellett a szőlőtermesztésből, mezőgazdaságból, olívatermesztésből és halászatból él.

Primošten a bójamezeje
(Forrás: AdriaBreeze.com)

Nevezetességei:

  • A Szent György plébániatemplom, első említése 1681-ből származik
  • A Szent Rókus templom
  • Primošten Mala Raduča terét a tíz legszebb horvátországi tér egyikévé választották.
Naplemente a temetőből. A háttérben Zirje és Kakan
(Forrás: AdriaBreeze.com)

Hajóval:

Két lehetőségünk van Primoštenben. Vagy a városfalra kötünk, vagy a strand előtti bójamezőre. Szezontól függően a bójákért 200-300 Kúnát kell fizetni az éjszakáért.

A városfalnál áramot és vizet is találunk, illetve közvetlenül a mólónál tusolót is igénybe vehetünk.

Komiža

Splittől légvonalban 58 km-re délnyugatra, Vis városától közúton 10 km-re nyugatra fekszik. Vis sziget második legnagyobb települése. Komiža városa Vis városánál jóval fiatalabb. A hagyomány úgy tartja, hogy a neve a “Com Issa” kifejezésből származik, ami Issa melletti helyet jelöl.

Komiža kikötője
(Forrás: AdriaBreeze.com)

A görögök az i. e. 4. században alapították, első írásos említése azonban csak 1145-ben történt.

A Velencei Köztársaság uralma alatt Komiža a halászatnak köszönhetően folyamatosan fejlődött és az Adria e részének halászati központjává vált. A halászatból származó jelentős bevételek templomok, erőd és paloták építését tették lehetővé. Gazdasági fejlettsége ekkoriban még Velence gazdagságával is vetekedett. Ezek után volt francia, angol, majd osztrák kézen is. A II. világháborúban Jugoszláv kézre került.

Komiža tengerpartja
(Forrás: AdriaBreeze.com)

A város és a sziget egyben sokáig nem volt látogatható turisták által, mivel Tito kedvenc nyaralóhelyeként tartották számon.

Ha a város környékén sétálunk, maradjunk a kijelölt útvonalakon, ugyanis a délszláv háborúból az erdőben még fennmaradtak taposó aknák.

Komiža utcái
(Forrás: AdriaBreeze.com)

Nevezetességei a központban álló Castelo, mely egy ágyútorony, illetve a strand szomszédságában fekvő a „Kalózoktól oltalmazó Miasszonyunk” templom, az ún. “Gusarica”, amely nevét a fennmaradt hagyományok szerint onnan kapta, hogy fára festett Mária-képét a kalózok elrabolták, de a tenger éppen a templom előtt vetette újra partra.

Az AdriaBreeze 2018 -as csapata a komižai tengerparton
(Forrás: AdriaBreeze.com)

A város, részben halászatból, mezőgazdaságból és nagyrészt turizmusból él, a II. világháború előtt a településen hét halfeldolgozó üzem is működött.